Rohadtul unalmas és hosszú repülőutunkat, a pezsgővel próbáltuk elviselhetővé tenni. Az eredmény persze az lett, hogy talán túlságosan is jókedvűen estünk be a luxusszálloda ajtaján, egyenesen egy csapat fiatal pasi karjaiba. A vigyorgás miatt nem figyeltünk és beléjük ütköztünk. Kris szerencséjére , na meg persze az enyémre is. Krisnek nem nagyon volt végül esete egyik sem, így bár vigyorogva, de elindult a recepciós pulthoz, én pedig próbáltam az atomjaira esett cuccaimat a földről összeszedni, persze majd meg szakadva a röhögéstől, hogy ennyire szerencsétlenek vagyunk. Pár srác állt körülöttem, de egy volt olyan kedves , hogy segítsen is. A nevetéstől a szemem megtelt könnyel ezért nem nagyon láttam semmit, csak már amikor felegyenesedtem és próbáltam magam visszafogni, hogy megköszönjem a segítséget. A könnyeket kitörölve a szememből végre megnézhettem rendesen a segítőmet.
-Köszi és bocs, de kész vagyok, csak mi lehetünk ilyen szerencsétlenek. Asszem sok volt a pezsgő a gépen! Jaj, bocs, sokat beszélek! Jud vagyok.
-Szia én Rob,és semmi baj, mi sem figyeltünk oda, de ezek a barmok.-mutat hátra az előtérben elhelyezett fotelokban heverésző haverjaira.-taplók, hogy segítsenek.
-Tényleg köszi, remélem még összefutunk.
Gondoltam, nem tartom fent a csacsogásommal, bár be kell valljam megnyerő egy pasi volt. Nem volt túl szép és ettől volt olyan érdekes számomra. Sosem csíptem a tipikus falkavezér pasikat. Ő inkább olyan művész lélek típusúnak nézett ki.
-Remélem, Örülök a találkozásnak! Meddig lesztek itt a barátnőddel?
-Öhm, két hétig. Itt töltjük az ünnepeket, meg egy kicsit dolgozunk is mind a ketten. Te?
-Én is két hét, akkor még találkozunk!-húzta mosolyra a száját. Na ezt nem kellett volna, istenem! Akkor néztem csak meg rendesen az arcát. Erősen éles állvonal, kékes zöld szem , markáns vonások, és csodaszép vékony ajkak, mintha rajzolva lenne!
-Oké, Szia!.-a jókedvem nem lankadt. Alig vártam, hogy végre bulizzunk.
A lakosztályba érve, józanítóan hatott rám a luxus. Nem bírtam betelni a látvánnyal. Kris is valahol a lakosztályban bóklászott. Igazi jó barát volt, mindig érezte mikor van az, hogy kicsit magam legyek és most például így is van. Körbebarangoltam az egész kis birodalmunkat. Volt két szoba, az enyém fekete és fehér színekben pompázott, és mindenhol tükrök voltak. A szoba bal oldalán egy hatalmas franciaágy, majd két kis éjjeli szekrény mindkét oldalon. Az ággyal szemben volt egy ajtó ott lehetett bemenni a fürdőszobába. A szobába volt még egy kétszemélyes kanapé, és a fürdőszoba ajtó felett egy hatalmas tv. Az egyik falban pedig beépített hifi torony. Nagyon modern volt. A hatalmas fürdő is a háló színeiben pompázott, nem gondoltam volna, hogy ekkora kád beférne egy lakosztályba. Hát tévedtem. A kád mellett volt még hatalmas zuhanykabin és egy kis kézmosó rész is. Na és természetesen volt még egy ajtó ami a wc-t rejtette maga mögött.
A nappali csuda szép hófehér borítást kapott, a bútorok kárpitjai és a falak is. Lila kiegészítőkkel viszont maximálisan hangulatossá volt varázsolva. Ám ami a legjobban elvarázsolt, az a kis kuckó , ami az erkélyen volt kialakítva. Fűtött üvegajtóval, tehát a látvány így is megmaradt, az egész helységben iszonyatosan vastag szőnyeg, a földön nagy párnák biztosították az ülőhelyet. Egy elektromos kandalló és néhány gyertya alakú lámpa adta a világítást.
Az erkélyről visszaérve vettem csak észre, hogy egy apróka kis konyha szerűséget is sikerült még idevarázsolni. Kris keresésére indulva végre megszemlélhettem az ő birodalmát is, ám amikor benyitottam, a lélegzetem is elállt. Drága barátnőm, az ágyon feküdt a magával hozott eszméletlen sok ruhakupac tetején és kétségbeesetten felnyögött.
-Nem hoztam semmi normális göncöt, a másik bőrönd otthon maradt. Most mit veszek fel?- olyan kétségbe esett volt a hangja, hogy én még jobban röhögtem.-Ne röhögj! Most komolyan!
-Kris,- kacagtam, tovább! Ennyi gönc között majd csak találunk valamit!
-Nem!-mondta szinte visítva!-Vásároljunk!
-Tudtam, hogy erre megy ki a játék, de legyen! Irány a Trafalgar Square!
-Tudtam, hogy számíthatok rád.-röhögött.
Gyorsan átöltöztünk majd lent a bárban ittunk egy marha nagy kávét amíg a taxinkra vártunk. Mivel elég sok alkohol csúszott le a torkunkon az éltető koffeines nedű elengedhetetlen volt. A következő aznapi meglepetés a hotel előtt ért minket. Kris összefutott, az ügyfelével, aki felajánlotta elvisz minket, miszerint ő is oda tart egy két haverjával találkozik. Megérte Krist tartsunk vele. Mi meg hát miért ne alapon elfogadtuk a megívást!
A kávézóba érve viszont jött a következő döbbenet. Kellan pont ahhoz az asztalhoz vette az irányt ahol a reggeli srác ült a haverjaival, vagyis aznap már másodszor botlottam Robba.
-Sziasztok!-köszöntünk udvariasan. Kris telefonja viszont őrült visításba kezdett, majd elnézést kérve félre vonult telefonálni.
-Szia .-köszönték kórusba.
Kellan bemutatott mindenkit és meglepődve tapasztalta, hogy már találkoztunk. Mindenki rendelt és elkezdtünk beszélgetni.
-Jud te mivel foglalkozol.-kérdezte Kellan
-Húú biztos tudni akarod! Én vagyok a színészek rémálma!
Rob és a többiek azonnal felkapták a fejüket.
-Azt ne mond hogy újságíró vagy!
-Nem.-nevettem fel-Rosszabb! Én vagyok akivel konzultálsz , hogyan játssz el egy szerepet.Tréner vagyok!
-Jaj, ne.-nevetett fel Kellan és Rob is.
-De te biztos nem vagy akadékoskodó. Én a héten kapok egyet, állítólag ő a legjobb most az egész piacon, de már előre rettegek!-mondta Rob
-Tényleg, még az is lehet, hogy én vagyok az!
-Hát remélem! -már megint az mosoly.
-Figyú este lesz egy buli, nincs kedvetek jönni?
-Hát már van egy bulimeghívásunk, valami stábbuli esetleg a is tied, mert akkor már hivatalosak vagyunk rá?
-Igen.-mosolygott-akkor találkozunk!
A beszélgetésünk után volt egy rossz előérzetem, Két okból is. Az egyik tuti én vagyok Rob mellé kirendelve, a másik meg hogy Kris csak is egy okból van ilyen távol, gáz van!Neki viszont ha fontos akkor ott baj van, ha baj van , akkor mennie kell. Nekem meg semmi kedvem egyedül lenni egy idegen városban két hétig.
Sejtéseim azonnal beigazolódni látszottak, amint Kris arcát megláttam.
-Baj van, mennem kell, három nap és itt vagyok! Kellan vigyáznátok a barátosnémra! Három nap és itt vagyok és kinyírlak! Ugyanis a szarságod miatt kell mennem! Miért nem tudsz csomót kötni a pöcsödre!
-Mit tettem már megint?-kérdezi az említett ártatlan arccal, de a fiuk már röhögtek.
-Áh, semmi különöset, csak épp egy kiskorú ül az egyik legnagyobb pletykalap szerkesztőségében,egy valag bizonyítékkal, hogy dugtatok!
-Azt mondta elmúlt húsz!-védekezik azonnal, mire belőlem is kibukik a nevetés, Kris pedig egy legyintéssel elviharzik.
Azért sajnálom! Ez a barom elrontja a telelésünket, de egyszerűen nem lehet rá haragudni. Olyan mint egy nagyra nőtt gyerek!
A srácokkal még elröhögcséletem egy kicsit, de mivel nem akartam zavarni, asztalt bontottam.
-Mész is?-kérdezték meglepetten, ami azért jól esett.
-Igen, mivel nő vagyok össze kell készülődnöm, meg hát, elég hosszú volt a repülő út is.
-Főleg, hogy sok volt a pezsgő.-szólt közbe Rob.
-Igen.-nevettem
-Meg kéne beszélnünk hol találkozzunk, kéne a buli előtt egy kicsit alapozni.
A srácok kitalálták, hogy hol találkozzunk én meg megbeszéltem velük, hogy akkor oda megyek taxival. Kellan felírta a címet és a telefonszámát a biztonság kedvéért, majd végre vissza indultam a szállodába.
A szobámba visszaérve, gyorsan bedőltem az ágyba , hogy tudjak legalább egy két órát aludni. Sikerült is! Kipihenten és üdén álltam neki készülődni. A zuhanyzás felélénkített, és a picinyke konyhába elfogyasztott kávé még inkább dobott a jó kedvemen!
Épp a ruhás szekrény előtt álltam egy száll törölközőben , mikor kopogtak. Az ajtót kinyitva nagyon meglepődtem, de meg kell mondjam nem voltam csalódott! Rob volt az!
2011. november 25., péntek
2011. november 18., péntek
2. fejezet
A vásárlással szinte elment az egész szombatunk. Rengeteg szexis rucit vettünk, mert hát nem szűziesen akarjuk eltölteni a nyaralásunkat, na jó telelésünket az tuti! Ebédeltünk, nevetgéltünk, majd hulla fáradtan estünk haza. Kris még ivott nálam egy pohár bort majd haza felé vette az irányt! Dolgoznia kellett még pár órát!
Mire kipakoltam a táskákból a halom göncöt amit vettünk elég későre járt, így mást nem is csináltam, mint megfürödtem és bedőltem az ágyamba.
Vasárnap nem sok mindenhez volt kedvem, az izgalom az utazás és az előléptetés miatt valahogy nem hagyott nyugodni. Bárminek álltam neki nem kötött le, így maradt az írás. Egész álló nap a billentyűzetet vertem. Az egyik cigit szívtam a másik után. Nem győztem inni a kávékat, majd egyszer csak ledöbbentem.
Olyan este tíz körül járhatott, amikor hirtelen észrevettem, készen vagyok vele. Soha nem terveztem el, hogy meddig írom, soha nem tudtam, hogy mikor lesz vége.Hát most. Könnybe lábadt szemekkel, büszkén méregettem a képernyőt.Sejtettem, hogy nehéz lesz elengednem, főleg, hogy már majd egy éve írtam. Most bekövetkezett. Valahogy mást vártam, azt hittem majd rögtön lesz hatása, de rá kellett jöjjek csak én tudom, hogy létezik, meg persze Kris, aki az ügynököm. Tényleg, az ügynököm. Gyorsan, már amilyen gyorsan át lehet 200 oldalt olvasni, átolvastam a forgató könyvet, majd bekapcsolva a nyomtatást kinyomtattam. Olyan jó volt a kezemben fogni, hogy azonnal tárcsáztam drága barátnőmet nem figyelve az időre.
-Hallóó.-szólt bele álmosan
-Készen van.-ugrándoztam , mint egy gyerek
-Jud, mi van készen?
-Hát a forgatókönyv!Te vagy az ügynököm, küldhetem?
-Baszki, hát persze, azt hittem sose küldöd, de nem mertem felhozni, jó lassan készült el te !-Kris hangja pillanatok alatt fellelkesült. Tényleg nem beszéltünk soha azóta az este óta róla!
-Akkor küldöm. Jó éjt!
-Pusza, még most elolvasom! Reggel hívlak!
-Jó, de csak tizenegy után, értekezletem lesz!
-Hú, tényleg, szorítok. Basszus ennyi izgalom mostanában. Kell az az utazás!
-Kell hát, zülleni megyünk!
-Helyes,Szia!
Miután letettem a telefont alig tudtam elaludni, folyamatosan az előttem álló változásokon gondolkodtam. Ennek az lett az eredménye, hogy reggel sikerült úgy felkelnem, mint akit agyonvertek. A zöld szemeim alatt sötét karikák éktelenkedtek, hosszú hajam szinte egy csomóba égnek állt a fejemen. Kellett vagy jó egy óra és fél liter kávé, mire indulás kész lettem.
A munkahelyemen végre sikerült a hőn áhított előléptetés, bár azért sikerült majdnem infarktust kapnom, mikor közölték velem az első megbízatásomat.
-Jud, gratulálok az előléptetéshez, az első munkád már meg is van! Egy regényből készült film lenne, kis költségvetéssel , de nagyon sok reményt fűznek hozzá szóval el ne szúrd. A szereplők nagy része angol és amerikai. Los Angelesben fogják forgatni és végig igényt tartanak rád. Elsősorban a férfi főszereplőnek leszel a trénere, de természetesen bárki segítséget kérhet tőled. Szilveszter után Londonban lesz a szereplők értekezlete, szóval most jön a fekete leves, el kéne halasztanod a szabidat. Nem tudom mi volt a terved arra a két hétre,de harmadikán Londonban kell lenned!
-Semmi gond.-mosolyogtam. Pont Londonba leszek. Ugyanis két hétre oda megyek a barátnőmmel. Gondolom nem okoz problémát ha összekötöm a kellemest a hasznossal. Elvégzem a munkát és még maradnék pár napot!
-Remek, annyi, hogy akkor a szállásodat nem fizetjük, hanem készpénzes hozzájárulást kapsz a munkával töltött napokra!
-Köszönöm!
Szárnyaltam a boldogságtól. Szerintem Krisszel tuti egy filmen fogunk dolgozni. Előléptettek, végre van egy jó kis megbízatásom és még utazok is. Ám a legfontosabb Kris felhívott , hogy elolvasta a forgatókönyvet!
-Jud , minden elfogultság nélkül mondhatom ez remek lett, már el is küldtem néhány helyre, szóval mostantól izgulhatsz mert a forgatókönyved elindult egy úton!.-röhögött a telefonba.
-Köszi, de mostanában kicsit sok az izgalom, egyenlőre nem idegeskedek. Ráérek majd még ezzel foglalkozni!
-Oké, ahogy akarod. Figyú majd még beszélünk. De ezer a dolgom. Holnap még tárgyalok, de szerdán reggel legkésőbb találkozunk. Szerdán este lesz egy parti oda már hivatalosak is vagyunk. Valami filmpremier! Szóval csak szuper lehet!
-Klassz!.-újjongtam.-Akkor majd még beszélünk. Én is csomagolok. Holnap már nem dolgozok!
-Oké.Pusza
Nagyon hamar elérkezett a szerda. Kipihenve és tele izgalommal adtuk le a csomagjainkat a reptéren és mint a dámák iszogattuk a kávénkat egy kávézóban már a tranzitban. Rettentően jókat röhögtünk és kifiguráztuk a furábbnál furább járókelőket. Aztán végre elérkezett a beszállás. Mivel az első osztályon utaztunk, rögtön pezsgőt rendeltünk. Stílusosan! Kitűnő jókedvvel indultunk meg Anglia felé. Akkor még nem is sejtettem, hogy életem nagy forduló pontjához érkezek majd!
Mire kipakoltam a táskákból a halom göncöt amit vettünk elég későre járt, így mást nem is csináltam, mint megfürödtem és bedőltem az ágyamba.
Vasárnap nem sok mindenhez volt kedvem, az izgalom az utazás és az előléptetés miatt valahogy nem hagyott nyugodni. Bárminek álltam neki nem kötött le, így maradt az írás. Egész álló nap a billentyűzetet vertem. Az egyik cigit szívtam a másik után. Nem győztem inni a kávékat, majd egyszer csak ledöbbentem.
Olyan este tíz körül járhatott, amikor hirtelen észrevettem, készen vagyok vele. Soha nem terveztem el, hogy meddig írom, soha nem tudtam, hogy mikor lesz vége.Hát most. Könnybe lábadt szemekkel, büszkén méregettem a képernyőt.Sejtettem, hogy nehéz lesz elengednem, főleg, hogy már majd egy éve írtam. Most bekövetkezett. Valahogy mást vártam, azt hittem majd rögtön lesz hatása, de rá kellett jöjjek csak én tudom, hogy létezik, meg persze Kris, aki az ügynököm. Tényleg, az ügynököm. Gyorsan, már amilyen gyorsan át lehet 200 oldalt olvasni, átolvastam a forgató könyvet, majd bekapcsolva a nyomtatást kinyomtattam. Olyan jó volt a kezemben fogni, hogy azonnal tárcsáztam drága barátnőmet nem figyelve az időre.
-Hallóó.-szólt bele álmosan
-Készen van.-ugrándoztam , mint egy gyerek
-Jud, mi van készen?
-Hát a forgatókönyv!Te vagy az ügynököm, küldhetem?
-Baszki, hát persze, azt hittem sose küldöd, de nem mertem felhozni, jó lassan készült el te !-Kris hangja pillanatok alatt fellelkesült. Tényleg nem beszéltünk soha azóta az este óta róla!
-Akkor küldöm. Jó éjt!
-Pusza, még most elolvasom! Reggel hívlak!
-Jó, de csak tizenegy után, értekezletem lesz!
-Hú, tényleg, szorítok. Basszus ennyi izgalom mostanában. Kell az az utazás!
-Kell hát, zülleni megyünk!
-Helyes,Szia!
Miután letettem a telefont alig tudtam elaludni, folyamatosan az előttem álló változásokon gondolkodtam. Ennek az lett az eredménye, hogy reggel sikerült úgy felkelnem, mint akit agyonvertek. A zöld szemeim alatt sötét karikák éktelenkedtek, hosszú hajam szinte egy csomóba égnek állt a fejemen. Kellett vagy jó egy óra és fél liter kávé, mire indulás kész lettem.
A munkahelyemen végre sikerült a hőn áhított előléptetés, bár azért sikerült majdnem infarktust kapnom, mikor közölték velem az első megbízatásomat.
-Jud, gratulálok az előléptetéshez, az első munkád már meg is van! Egy regényből készült film lenne, kis költségvetéssel , de nagyon sok reményt fűznek hozzá szóval el ne szúrd. A szereplők nagy része angol és amerikai. Los Angelesben fogják forgatni és végig igényt tartanak rád. Elsősorban a férfi főszereplőnek leszel a trénere, de természetesen bárki segítséget kérhet tőled. Szilveszter után Londonban lesz a szereplők értekezlete, szóval most jön a fekete leves, el kéne halasztanod a szabidat. Nem tudom mi volt a terved arra a két hétre,de harmadikán Londonban kell lenned!
-Semmi gond.-mosolyogtam. Pont Londonba leszek. Ugyanis két hétre oda megyek a barátnőmmel. Gondolom nem okoz problémát ha összekötöm a kellemest a hasznossal. Elvégzem a munkát és még maradnék pár napot!
-Remek, annyi, hogy akkor a szállásodat nem fizetjük, hanem készpénzes hozzájárulást kapsz a munkával töltött napokra!
-Köszönöm!
Szárnyaltam a boldogságtól. Szerintem Krisszel tuti egy filmen fogunk dolgozni. Előléptettek, végre van egy jó kis megbízatásom és még utazok is. Ám a legfontosabb Kris felhívott , hogy elolvasta a forgatókönyvet!
-Jud , minden elfogultság nélkül mondhatom ez remek lett, már el is küldtem néhány helyre, szóval mostantól izgulhatsz mert a forgatókönyved elindult egy úton!.-röhögött a telefonba.
-Köszi, de mostanában kicsit sok az izgalom, egyenlőre nem idegeskedek. Ráérek majd még ezzel foglalkozni!
-Oké, ahogy akarod. Figyú majd még beszélünk. De ezer a dolgom. Holnap még tárgyalok, de szerdán reggel legkésőbb találkozunk. Szerdán este lesz egy parti oda már hivatalosak is vagyunk. Valami filmpremier! Szóval csak szuper lehet!
-Klassz!.-újjongtam.-Akkor majd még beszélünk. Én is csomagolok. Holnap már nem dolgozok!
-Oké.Pusza
Nagyon hamar elérkezett a szerda. Kipihenve és tele izgalommal adtuk le a csomagjainkat a reptéren és mint a dámák iszogattuk a kávénkat egy kávézóban már a tranzitban. Rettentően jókat röhögtünk és kifiguráztuk a furábbnál furább járókelőket. Aztán végre elérkezett a beszállás. Mivel az első osztályon utaztunk, rögtön pezsgőt rendeltünk. Stílusosan! Kitűnő jókedvvel indultunk meg Anglia felé. Akkor még nem is sejtettem, hogy életem nagy forduló pontjához érkezek majd!
2011. október 26., szerda
1.fejezet
Jeges decemberi reggel volt, a fogaim össze össze koccantak a vacogástól, ahogy a vonatot vártam a peronon. Az ünnep hangulata minden honnan vissza-vissza kacsintgatott már. Télapóruhába öltözött öreg emberkék lepték el az utcákat, jókedvűen mosolyogva a kisebb gyerekekre. A hangszórókból karácsonnyi dallamok szóltak. Az éjszaka lesett havat már az utakon és a járdákon eltakarították, de a füvesebb területeken hatalmas halmokban terült szét a fehér puha takaró. Elgondolkodtam, túl korán érkeztem. Valahogy a hét utolsó munka napját mindig vidámabban kezdtem, hiszen tudtam, hogy a hétvége csak is a pihenésé, illetve a bulizásé. Gondolataim,most teljesen átlagosnak mondhatóak voltak. Pasik, ruhák, bulik, barátok.Bevásárlás. Nem is várt el tőlem senki többet, hiszen huszonévesként, most kezdtem el élni az igazi életemet.
Az egész napot azzal töltöttem, hogy túléljem. Kisebb nagyobb sikerrel sikerült is. Hazaérve az első utam a fürdőbe vezetett, hogy egy forró zuhany után átmelegedve vonulhassak be kicsiny birodalmamba. A kiadós tusolás után, elmerengtem magamat nézve a tükörbe. Szerencsésnek mondhattam magam, mindig elégedett voltam magammal, sosem küzdöttem önbizalom hiánnyal. Akkor még azt hittem, ez teljesen normális.
Hosszú barna hajam a víztől tocsogva lapult a fejemre, teljes káoszban. Szerintem egyik hajszálam sem állt úgy ahogy kéne. Zöld szemem még a nappal fényében is szinte villámokat szórt. Összehúztam a szemöldököm, próbáltam csúnyán nézni, de elröhögtem magam. Egy pillantást vetettem még az alakomra, mely nem volt sem túl kövér, de túl sovány sem , és kivonultam a szobámba. Az elkopott, de imádott melegítő nadrág és a leharcolt póló tökéletes öltözet volta takarításhoz. Sok dolgom nem volt.A lakás egy picike nappaliból állt, ami egybe volt az étkezővel és onnan nyílt egy picike, de annál modernebb konyha, bár inkább mondanám csak főzőfülke szerűségnek. Volt két szoba és egy nagyobbacska fürdő. Imádtam, mert az egyik szobából is belehetett menni a fürdőbe. A másik szobát gardróbnak használtam, így viszont nagyon kevés bútorom volt, ami megkönnyítette a takarítást, ugyanis a portörlés nem tartozott az erősségeim közé.
Gyorsan kitakarítottam, majd egy erős kávé után elindultam bevásárolni. Hihetetlen hogy napok múlva itt a karácsony és az új év. De a leghihetetlenebb, hogy hála egyetlen drága barátnőmnek Krisnek, ezt Londonban ünnepelhetjük. Ő volt az aki ugyanis rábeszélt arra, hogy a megkeresett zöldhasúimat végre költsem is magamra. Trénerként elég jól kerestem és az Államokon belül rengeteget is kellett utaznom. A cégünk, ma a leghíresebb a hollywoodi filmesek körében.Bár én egyenlőre a Chicagói irodát képviselem, alkalomadtán nekem is utaznom kellett egy egy forgatás helyszínére.Persze én még csak a B kategóriájú filmeknél segédkeztem, de ha minden jól megy hétfőtől változik a helyzetem. Legalábbis a madarak ezt csiripelték a cégnél.
A bevásárlással hamar végeztem, hazaérve neki is álltam főzni. Imádtam, szóval nem okozott gondot, én azok a nők táborát képviseltem, akik igen is képesek saját maguk miatt is egy kis kulináris élvezetet összedobni.A nagy főzésben a telefonom zenélése zavart meg, már a dallamból tudtam ki keres és vidám mosolyra húztam a számat.
-Na mond!.-vigyorogtam a telefonba.
-Szia, mit csinálsz?-Kérdezte egyetlen barátnőm Kris.
-Főzök, jössz át este?
-Persze, de én még csak most értem haza, szusszanok egyet, lefürdök és ott is vagyok!
-Oksa, akkor várlak , pusza.
-Pusza.
Visszatértem a főzéshez, összeállítottam a rakott csirkét és már raktam is be a sütőbe.Mivel még volt egy csomó időm, a lakás ragyogott, leültem a gépem elé és végre folytathattam azt amire egész nap vártam. Írtam!
Kriszel egy tréningen ismerkedtem meg, ahol a színészek, énekesek és nagyobb hírességek menedzsereit képeztük egy kicsit ki. Az előadás témája a visszafogott arrogancia célravezető használata volt! Hamar összebarátkoztunk és mikor elmeséltem neki, hogy hobbyból forgatókönyveket írok, akkor szívesen felajánlotta, hogy képvisel, ha kész leszek vele.Azóta nem csak munkakapcsolatban állunk, hanem a legjobb barátnőm is lett. Ő állt mellettem mindig mindenben.
Épp sikerült jó pár fejezetet megírnom, mikor csöngettek. Örömmel mentem ajtót nyitni, tudtam, hogy a londoni utazás részleteit egyeztetjük.
-Szia.-kaptam egy bordaropogtató ölelést
-Szia, mi a helyzet?
-Húú baszki, én már most várom a jövőhét szerdát!
-Nekem mondod, tiszta ideg vagyok. Hétfőn lehet előléptetnek, és nekem még a szerdai utazás előtt kéne vennem egy két göncöt.
-Menjünk el holnap délelőtt!-lelkendezett Kris egyből.
-Oké, csak ne túl korán.
-Jó, hoztam pezsgőt iszunk?
-Na ná!-és már hoztam is a poharakat.
A nagy pezsgőzés közepette, megnéztük neten a lakosztályunkat. A Four Seasonsban fogunk lakni teljes két hétig. Ott töltjük a karácsonyt és a szilvesztert is. Mivel egyikünknek sincs senkije úgy döntöttünk, hogy nem szomorkodunk itthon, hanem kiélvezzük végre a szabadságunkat.
Listát készítettünk, hogy mit kell beszereznünk holnap és mit kell becsomagolnunk. Rettentő jól szórakoztunk ahogy tervezgettünk. Reményekkel tele vártuk ezt az utazást. Krisnek reménytelenül bonyolult kapcsolata volt az ügyfelével. Nekem viszont hónapok óta semmi komoly. Csak a hétvégi hódolóim, ahogy Kris hívta őket, a Weekandguys!
-Jaj, nem is mondtam, nekem majd egy picit dolgoznom kell odaát. Kellan is ott lesz és biztos vagyok benne, hogy egy két haverja is. Meghallgatások lesznek egy új filmhez. Még az is lehet nekem is lesz új üdvöském!
-Oké semmi gond, majd addig feltalálom magam.
Az este további részében iszogattunk, zenét hallgattunk és az utazásunkat tervezgettük. A jóízűen elfogyasztott vacsora után Kris végül úgy döntött hazaindul, hogy reggel kipihenten vethessük be magunkat a boltokba. Egész este forgolódtam, nagyon vártam a hétfőt a munkám miatt.Szerettem volna, ha végre igazi nagy filmekhez adhatom a szaktudásomat. Sok színész lekezelően bánik velünk az elején, hogy miért akarjuk nekik megmondani, hogy hogyan játszanak el bizonyos karaktereket. Ám amikor elbeszélgetünk a karakterek személyiségéről mélyebben, mindenki rájön arra, hogy nagyon is sokat jelent a munkánk nekik.
Fogalmam sincs mikor sikerült elaludnom, de reggel, nagyon nem akaródzott felkelni, pedig magamtól ébredtem. Gyorsan csináltam magamnak egy kávét, amihez elszívtam egy jó pár szál cigit mire sikerült észhez térnem.Azért a tegnapi párüveg pezsgő nem múlt el nyomtalanul a szervezetemben. Az ablakon kinézve örömmel nyugtáztam, hogy hét ágra süt a nap, bár a kinti hőmérő mínuszt mutatott, mégis jobb kedvel indultam neki a készülődésnek.
Az egész napot azzal töltöttem, hogy túléljem. Kisebb nagyobb sikerrel sikerült is. Hazaérve az első utam a fürdőbe vezetett, hogy egy forró zuhany után átmelegedve vonulhassak be kicsiny birodalmamba. A kiadós tusolás után, elmerengtem magamat nézve a tükörbe. Szerencsésnek mondhattam magam, mindig elégedett voltam magammal, sosem küzdöttem önbizalom hiánnyal. Akkor még azt hittem, ez teljesen normális.
Hosszú barna hajam a víztől tocsogva lapult a fejemre, teljes káoszban. Szerintem egyik hajszálam sem állt úgy ahogy kéne. Zöld szemem még a nappal fényében is szinte villámokat szórt. Összehúztam a szemöldököm, próbáltam csúnyán nézni, de elröhögtem magam. Egy pillantást vetettem még az alakomra, mely nem volt sem túl kövér, de túl sovány sem , és kivonultam a szobámba. Az elkopott, de imádott melegítő nadrág és a leharcolt póló tökéletes öltözet volta takarításhoz. Sok dolgom nem volt.A lakás egy picike nappaliból állt, ami egybe volt az étkezővel és onnan nyílt egy picike, de annál modernebb konyha, bár inkább mondanám csak főzőfülke szerűségnek. Volt két szoba és egy nagyobbacska fürdő. Imádtam, mert az egyik szobából is belehetett menni a fürdőbe. A másik szobát gardróbnak használtam, így viszont nagyon kevés bútorom volt, ami megkönnyítette a takarítást, ugyanis a portörlés nem tartozott az erősségeim közé.
Gyorsan kitakarítottam, majd egy erős kávé után elindultam bevásárolni. Hihetetlen hogy napok múlva itt a karácsony és az új év. De a leghihetetlenebb, hogy hála egyetlen drága barátnőmnek Krisnek, ezt Londonban ünnepelhetjük. Ő volt az aki ugyanis rábeszélt arra, hogy a megkeresett zöldhasúimat végre költsem is magamra. Trénerként elég jól kerestem és az Államokon belül rengeteget is kellett utaznom. A cégünk, ma a leghíresebb a hollywoodi filmesek körében.Bár én egyenlőre a Chicagói irodát képviselem, alkalomadtán nekem is utaznom kellett egy egy forgatás helyszínére.Persze én még csak a B kategóriájú filmeknél segédkeztem, de ha minden jól megy hétfőtől változik a helyzetem. Legalábbis a madarak ezt csiripelték a cégnél.
A bevásárlással hamar végeztem, hazaérve neki is álltam főzni. Imádtam, szóval nem okozott gondot, én azok a nők táborát képviseltem, akik igen is képesek saját maguk miatt is egy kis kulináris élvezetet összedobni.A nagy főzésben a telefonom zenélése zavart meg, már a dallamból tudtam ki keres és vidám mosolyra húztam a számat.
-Na mond!.-vigyorogtam a telefonba.
-Szia, mit csinálsz?-Kérdezte egyetlen barátnőm Kris.
-Főzök, jössz át este?
-Persze, de én még csak most értem haza, szusszanok egyet, lefürdök és ott is vagyok!
-Oksa, akkor várlak , pusza.
-Pusza.
Visszatértem a főzéshez, összeállítottam a rakott csirkét és már raktam is be a sütőbe.Mivel még volt egy csomó időm, a lakás ragyogott, leültem a gépem elé és végre folytathattam azt amire egész nap vártam. Írtam!
Kriszel egy tréningen ismerkedtem meg, ahol a színészek, énekesek és nagyobb hírességek menedzsereit képeztük egy kicsit ki. Az előadás témája a visszafogott arrogancia célravezető használata volt! Hamar összebarátkoztunk és mikor elmeséltem neki, hogy hobbyból forgatókönyveket írok, akkor szívesen felajánlotta, hogy képvisel, ha kész leszek vele.Azóta nem csak munkakapcsolatban állunk, hanem a legjobb barátnőm is lett. Ő állt mellettem mindig mindenben.
Épp sikerült jó pár fejezetet megírnom, mikor csöngettek. Örömmel mentem ajtót nyitni, tudtam, hogy a londoni utazás részleteit egyeztetjük.
-Szia.-kaptam egy bordaropogtató ölelést
-Szia, mi a helyzet?
-Húú baszki, én már most várom a jövőhét szerdát!
-Nekem mondod, tiszta ideg vagyok. Hétfőn lehet előléptetnek, és nekem még a szerdai utazás előtt kéne vennem egy két göncöt.
-Menjünk el holnap délelőtt!-lelkendezett Kris egyből.
-Oké, csak ne túl korán.
-Jó, hoztam pezsgőt iszunk?
-Na ná!-és már hoztam is a poharakat.
A nagy pezsgőzés közepette, megnéztük neten a lakosztályunkat. A Four Seasonsban fogunk lakni teljes két hétig. Ott töltjük a karácsonyt és a szilvesztert is. Mivel egyikünknek sincs senkije úgy döntöttünk, hogy nem szomorkodunk itthon, hanem kiélvezzük végre a szabadságunkat.
Listát készítettünk, hogy mit kell beszereznünk holnap és mit kell becsomagolnunk. Rettentő jól szórakoztunk ahogy tervezgettünk. Reményekkel tele vártuk ezt az utazást. Krisnek reménytelenül bonyolult kapcsolata volt az ügyfelével. Nekem viszont hónapok óta semmi komoly. Csak a hétvégi hódolóim, ahogy Kris hívta őket, a Weekandguys!
-Jaj, nem is mondtam, nekem majd egy picit dolgoznom kell odaát. Kellan is ott lesz és biztos vagyok benne, hogy egy két haverja is. Meghallgatások lesznek egy új filmhez. Még az is lehet nekem is lesz új üdvöském!
-Oké semmi gond, majd addig feltalálom magam.
Az este további részében iszogattunk, zenét hallgattunk és az utazásunkat tervezgettük. A jóízűen elfogyasztott vacsora után Kris végül úgy döntött hazaindul, hogy reggel kipihenten vethessük be magunkat a boltokba. Egész este forgolódtam, nagyon vártam a hétfőt a munkám miatt.Szerettem volna, ha végre igazi nagy filmekhez adhatom a szaktudásomat. Sok színész lekezelően bánik velünk az elején, hogy miért akarjuk nekik megmondani, hogy hogyan játszanak el bizonyos karaktereket. Ám amikor elbeszélgetünk a karakterek személyiségéről mélyebben, mindenki rájön arra, hogy nagyon is sokat jelent a munkánk nekik.
Fogalmam sincs mikor sikerült elaludnom, de reggel, nagyon nem akaródzott felkelni, pedig magamtól ébredtem. Gyorsan csináltam magamnak egy kávét, amihez elszívtam egy jó pár szál cigit mire sikerült észhez térnem.Azért a tegnapi párüveg pezsgő nem múlt el nyomtalanul a szervezetemben. Az ablakon kinézve örömmel nyugtáztam, hogy hét ágra süt a nap, bár a kinti hőmérő mínuszt mutatott, mégis jobb kedvel indultam neki a készülődésnek.
2011. október 21., péntek
2011. október 19., szerda
Előszó
Előszó
"Állj fel!
Viseld el a kínt!
és én melléd állok,
nézz rám,
mutasd hogy nem félsz
hiszen erre várok
Állj fel!
Menni is alig bírsz,
de ezt meg kell csinálnod
nézz rám! El kell, hogy indulj és kész,
hogy megtudd mennyit érsz."
/Snake Heart/
Az ütésektől bárki meg tud védeni! Egy pofon elöl, bárki el tud rántani, egy ököl elé, bárki be tud ugrani eléd.A tettlegesség okozta fájdalmat sokkal könnyebb gyógyítani, mint a lelked sebeit.A lelked fájdalmára csak te tudod a gyógyírt és csak te tudod, megvédeni a szavakkal szemben önmagadat. Nehéz? Persze! Főleg, ha a szavak óvatosan, apránként adagolva, alattomosan kúsznak be elmédbe.
Évek alatt akkora mértékű sérüléseke szerezhetsz, melyek begyógyításához , a maradék életed is kevés. Ez a könyv azért íródott, hogy tanulj a jelekből, olvass a sorok között és lépj még mielőtt nem késő. Hiszen a lelki terror, rosszabb bármilyen fizikális kínzásnál.
A lelki terrorban, lelki bántalmazásban, nem csak a lelked sérül! Az egész lényed átalakul valaki mássá. Ha hagyod magad, soha többet nem fogsz nevetni azon amin eddig nevettél, nem fogod szeretni azt az ételt amit eddig szerettél. Más leszel! Nagyon más. Más lesz a kedvenc színed, más lesz a hangulatod. Ami a legfőbb változás, máshogy fogsz reagálni dolgokra. Amin eddig nevettél, azon sírni fogsz és fordítva.
Lehet e tenni bármit is? Igen, jobban figyelni a jelekre, jobban figyelni önmagunkra. Hiszen a kérdések bennünk vannak, akkor a válaszok is. olvass a sorok között és tanulj más kárán.
A Történetben szereplők kitalált személyek, de az élethez nagyon is sok közük van. Olvasd hát, hogyan lehet a sikerből, a boldogságból, csillogásból, a földre zuhanni, és hogyan lehetséges az, hogy emberek, el tudják palástolni, a külvilágnak, az igazi énjüket!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)