jegyzet

Őszintén meglepődtem, akkor szembesültem először azzal, hogy nem vagyok olyan , mint ők. Szinte menekültem előlük, nem akartam velük beszélni, érintkezni, hiszen más voltam. Akkor még azt hittem ők a normálisak én vagyok Őrült. Hetekig hónapokig bezárkóztam, lélekben!
Aztán egyszer csak sétáltam az utcán és néztem az embereket, a fákat a madarakat és feltettem a kérdést. Ki dönti el, hogy ki a normális, illetve, hogy mi? Ki az aki ítéletet mondhat lelkünk felett? Igen, a kérdés bennem lakozott, belőlem született, és egyszer csak a válsz is megérkezett. Nekem! Tőlem! Tőlem, függ! Minden tőlem függ, tőlem indul. És minden azon múlik, hogy ÉN , hogy reagálom le. senki máson. Csak és kizárólag Rólam szól az életem