4.fejezet

Rob kikerekedett szemekkel mért végig, de ez bennem abszolút nem tudatosult.

-Szia!.-köszöntem neki jókedvűen.

-Szia! Gondoltam, ha már úgy is egyfelé megyünk mehetnénk együtt!.-mintha kicsit zavarban lett volna.

-Persze, szuper, gyere beljebb!Kérsz egy sör?-és már indultam is a konyha felé, hogy bontsak magunknak. Rob megállt mögöttem és  várt. Kibontottam a két sör majd koccintottunk és ittunk. Nem értettem Rob mit bámul szó nélkül, de megtudtam.

-Jud, nem akarlak megbántani. Sőt! Gyönyörű vagy így egy száll törölközőben, de ha sokáig így flangálsz előttem nem biztos, hogy úriember tudok maradni.

-Oh.-

Ennyit bírtam kinyögni és mentem volna, hogy felöltözzek, de Rob sajnos még mindig ugyan ott állt! Az ajtóban. Gondoltam ha megindulok felé , majd csak odébb megy, de nem tette. Ott álltam előtte szinte éreztem a szíve dobogását, de parfümjének illatát mindenképpen. A szívem hatalmasat lódult! Ott állt előttem egy négy évvel fiatalabb srác és megőrjített! Valószínű ez volt a szándéka mert nem mozdult, csak annyira hogy ajkai elérjék az enyémet. Egy leheletnyi csókot nyomott rájuk, majd felemelt kezekkel hátrált vigyorogva.

-Kimegyek az erkélyre cigizni! Siess!-és már ott sem volt!

Furcsa kábulatban indultam el a szobámba. Éreztem az ajkai puhaságát a számon. Nem tudtam miért, de egyszerűen a hasam alja is feszített a vágytól. Legszívesebben azonnal visszafordultam volna, hogy leteperjem. De nem tetem. Szépen és gyorsan felöltöztem. Persze a szolidabb blúzt rögtön lecseréltem. Egy fehér csőfarmert vettem fel egy fekete csilli- villi trikóval és egy bokacsizmát. Végül még belebújtam a trikóhoz tartozó kis pelerinembe.

Az erkélyre kiérve Rob még mindig cigizett. Kicsit meglepődött mikor kiértem!

-Húú, te aztán gyors voltál!

-Miért azt hitted órákig készülődök.-nevettem-Sosem voltam az a típus!

-Akkor jó! Nagyon jó az a kis kuckó-mutatott az erkélyen lévő, számomra is csodálatot kivívó kis zugra.-egyszer meghívhatnál! Nálam ilyen nincs!

-Vedd úgy , hogy a vendégem vagy!-mondtam nevetve!

-Tényleg! Utána néztem és ha te vagy Jud Rider akkor most sokáig megkeseríted az életem, ugyanis valóban te vagy kijelölve hozzám a forgatásra! Nem mondom, hogy meglepődtem sejtettem, de kicsit kiborít a tudat, hogy a nyakamba fogsz lihegni, még ha szerintem te más is vagy mint a hozzád hasonlók!

-Sajnálom!-valamiért elszégyelltem magam! Pedig imádtam a munkám, de annyira elkeseredetten mondta, hogy már nem is vártam a közös munkát annyira. Pedig mikor a kávézóban szóba került reméltem, hogy valóban Ő az akivel dolgoznom kell.

-Ugyan, ne sajnáld! Csak nem öljük meg egymást!

Nem értettem mi baja lett velem hirtelen, de már nem is volt kedvem megtudni. Szíven ütött amit és ahogy mondta!Csalódottságomat nem is nagyon tudtam vagy akartam leplezni. Duzzogva közöltem, hogy induljunk mert el fogunk késni!

Egész úton szinte hergeltem magamat. Azt sem tudja kivagyok! Elíté a munkám miatt miközben nem is ismer, de azért előtte persze kikezd velem mert nem bír megálljt parancsolni a nemesebbik szervének! Mire odaértünk, úgy pattantam ki a kocsiból mint valami kis kakas, a pénzt odadobtam a sofőrnek és bementem a többiekhez.

-Miért nem engedted, hogy fizessem a taxit?.-kérdezte őszinte meglepettséggel a hangjában. Szerintem fingja sincs róla, hogy megbántott, de nem érdekel!

-Mert nem szorulok rá!.-vágtam oda és elkezdtem beszélgetni a többiekkel. Iszogattunk, beszélgettünk, alapoztunk a bulira. Kellan folyamatosan viccelődött és Rob barátjának Tomnak se kellett kölcsönkérnie a poénokat! Csak úgy dőlt a hülyeség. Kellan azt mondta még várunk valakit azért nem indulunk.

Épp a bárpulthoz igyekeztem volna, mikor természetesen Rob is épp akkor döntött úgy, hogy ő is hoz még egy kör alkoholt. Nem törődve vele mentem tovább. Amint a pulthoz értünk, rögtön nekem szegezte a tekintetét és kérdőn nézett rám.

-Sajnálom, bunkó voltam, félre értettél! Örülök, hogy együtt fogunk dolgozni, csak félek, hogy az a Rob nem fog tetszeni!

-Rob, nézd, az is te leszel és hidd el eddig is nagyon megkedveltelek! Nem szoktam előítéletes lenni. Akkor dolgozni fogunk , én is máshogy viselkedek a munkámban , mint a magánéletemben. Ne parázz!

-Jó rendben. akkor lenne kedved velem vacsorázni holnap?-kérdezte kicsit feszengve.

-Randi vagy csak munka előtti ismerkedés?-incselkedtem. Titkon bíztam benne , hogy az előbbi, inkább mint az utóbbi.

-Hát én randira gondoltam, de ha te..-kezdett volna bele, a cipőjét fixírozva a magyarázkodásba.

-A randi tökéletes.-jelentettem ki határozottan.

Rob szeme felragyogott,hosszan , mosolyogva bámultuk egymást, már pont megcsókolt volna mikor a pultos rákérdezett mit adhat. Rob gyorsan leadta a rendelést, majd a derekamnál fogva húzott magához közelebb, hogy a fülembe súgja.

-Bocs, bepótoljuk!Legkésőbb holnap!

-Alig várom.-lihegtem. Ugyanis a mocsok direkt ingerelt! A lehelete csiklandozta a nyakamat az illata megrészegített.

Jobbnak láttam vissza sietni a többiekhez, mert még egy ilyen akció és neki esek. Az asztalunkhoz visszaérve nem várt vendég fogadott minket!

-Jensen!- ugrottam a nyakába.-Te mit keresel itt?

-Szevasz baby!-adott puszit a számra egykori kedvesem.-Kellan hívott!

Amint Jensen lerakott Rob csalódott szemeivel találtam szembe magam, illetve Kellan kérdő tekintetével.

-Ti ismeritek egymást?-kérdezte Rob Kallennel egyszerre!

-Igen, együtt dolgoztunk.-mondtam

-Na, azért több volt az mint meló.-ölelgetett meg Jensen még egyszer. 

-Haha, csak szeretted volna, de nem dőltem be neked, még mindig fáj, hogy úgy otthagytalak reggel?.-röhögtem a képébe.

Jensen a szívéhez kapott és jajgatott, amin mindenki jót nevetett kivéve Robot.Kellan mentette meg a helyzetet, mert indulásra biztatott minket! Mivel mi Robbal együtt jöttünk, és a srácok meg kocsival, így mi Robbal ismét együtt utaztunk taxival. Láttam rajta, hogy feszenge és nem akartam , hogy félre értsen bármit is.

-Rob? Sajnálom, nem tudtam, hogy jön!

-Nem kell magyarázkodnod, hiszen semmi sincs köztünk!-vágta oda kicsit nagyobb éllel a hangjában.

-Nincs?-néztem rá kérdőn.

-Na jó van, de akkor sincs közöm, hozzá egyenlőre! Csak szar érzés volt látni, nem tudom miért. de legszívesebben megcsaptam volna amikor megcsókolt. Ott ahol pár órája még én csókoltalak! Tudom, hogy korai így beszélnem, de Jud megőrjít a tudat, hogy elszalasztalak!

Megint nem tudtam mit mondani. nagyon érzékeny egy pasas, de nekem pont ez tetszik benne, nem játssza a macsót, frankón érezteti veled amit ő érez. Nem is agyaltam tovább. Ahogy ő sem. Egyszerűen csak vadul és erőszakosan elkezdtünk csókolózni.A taxis figyelmeztetett minket arra hogy megérkeztünk.

Azon az estén fergetegesen jól éreztük magunkat. Bár Jensen mintha tényleg provokálni akarta volna Robot, de sikerült visszafognia magát! Egész este táncoltunk és megismertem egy csomó új embert. Találkoztam a rendezővel. Nagyon jó kis este volt! Meg is lepődtem mikor elég korán, olyan éjfél körül Rob kérdezte nincs e kedvem hazamenni, mert ő bizony menne! Valamiért nélküle nem akartam maradni, így beleegyezően bólintottam, hogy menjünk. A haza felé úton óvatosan, fogta a kezemet és a hüvelyk ujjával simogatott. Egészen a liftig nem is beszélgettünk, de valahogy nem volt zavaró. egyszerűen csak élveztük az apró érintésünket. Ám Rob a liftben már nem bírta magát visszafogni. A Lift falának döntött és a tekintetével szabályosan levetkőztetett. Égetett a nézése. Az ajkai hívogatóak voltak a számomra, nem is késlekedtem volna rávetni magamat, de Rob játékosan úgy döntött még nem enged nekem.

-Volt egy meghívásod! Élhetek vele?

-Aha.-nyögtem és már az ajkait ízlelgettem. Szépen lassan térképeztem végig nyelvemmel, először az alsó, majd a fölső ajkát.Óvatosan kértem bebocsátást nyelvemnek a szájába, amit ő készségesen meg is adott. A liftajtó kinyílása józanítóan hatott ránk, de csak annyira, hogy a lakosztályba érve, ismét egymásnak esdhessünk!

Kezeink megállíthatatlanul térképezték fel egymás testét. Rob őrjítő csókjai halk nyögéseket csaltak a számra. Két kezével a felsőm szélét fogta óvatosan majd lassan kezdte lehámozni rólam. Ám az agyam hirtelen kapcsolt.

-Rob, lassítsunk egy kicsit.-toltam el magamtól, hogy vágytól teli szemeibe nézhessek.

-Bocsánat, igazad van.-temette fejét a nyakamba. Éreztem, hogy mélyeket lélegez, hogy lehiggadjon, de mikor elindult az erkélyre, még akkor is szemmel látható volt vágya. Gondoltam, adok neki pár percet, hogy lehiggadjon, és csak később mentem utána két sörrel a kezemben. először meglepődtem, hogy nem találom, de a kuckóból kiszűrődő halvány fény arra utalt, hogy befészkelte magát.

Amit beléptem a kis szentélybe magam is meglepődtem, bár sejtettem, milyen hangulatos lehet kivilágítva is a hely.

A kandalló mesterséges tűzjátéka ámulatba ejtett. A füstölő illata meg elbódított. A gyertyaként világító apró kis lámpák meg még hangulatosabbá tették az éjszakát.

-Lehet valami elegánsabb italt kellett volna hoznom. Ehhez a helyhez nem méltó a sör!-mondtam

-Tökéletes lesz!Szerintem!

-Akkor jó! 

Kicsit tétován álltam és nem tudtam eldönteni mi lenne a jobb. Leülni a Robbal szembeni babzsákfotelra, vagy egyenesen odabújni mellé. Gondolom látva tétovázásomat, kinyújtotta felém egyik karját, hogy az ölébe invitáljon. Készségesen teljesítettem akaratát.

-Miért kérdezték tőled az este, hogy szólíthatnak e Edwardnak Tomék?

-Mert a jövő héten lesz a premiere egy új filmemnek, amiben így hívnak. Amerikában már most nagy várakozások vannak irányában.

-Ah értem.

Beszélgettünk még a munkánkról és  magánéletünkről.Elmeséltük egymásnak , hogy választottuk ezt a szakmát. Meglepődött , hogy idősebb vagyok nála, de azt mondta nem zavarja. Apró csókokat váltottunk, amik egyre követelőzőbbek lettek....